2012. április 9., hétfő

crypsis


Nincsenek képek, merített félszek
szilánkokból építkezünk, megmentjük a létet.

Baljósan tekintünk egyre, másra
tekintetünkből hiányzik a Mátra.

Roskadozunk míg ép ésszel bírjuk
ugyanazt a rontást soha nem tiltjuk.

Körben állunk vegyesen, tükörben
egymás arcát látjuk véresen közösen.

Gátol minket az ég alatt a fa
minden más, mire azt hittük, hogy ma.

Sebtében közlünk, rohanva, sikítva
véresen csattanóan mindenhogy kínozva.

2012. április 5., csütörtök


Mintha víznek csobogását hallanám
kopognak a mélyben szinte várnám.

Templomban imádkozunk vakmerően
a hold csillan hajunkon fénylően.

Szerelmünk suttog, csak a falak beszélnek
idegenek sincsenek akik széttépnének.

Mi vagyunk egészen benne a húsban
Itt vagyunk. Ez a mindenen is túl van.

Beszélni próbálunk, de lakat már minden
apránként adom neked összegyűjtött kincsem.

2012. április 2., hétfő

Minden(s)emmi

Másként nem is de szívvel kell.
Igaz aki kicsit fél, s látni mer,
bolondok hátán kristálytisztán,
ezer év után is hív tán.
Apró zajjal, csókkal halmoz,
legyen kettő csak térj magadhoz.
Zokszó nélkül fogadjad.
S tűrd el, hogy mulatnak.
Füled nyitva s szemed tárva,
semmi sincs már kulcsra zárva.